A világ legerősebb antioxidánsa, szabadgyök megkötő képessége 26.000 ORAC/100g.  A kakaóbab a csokoládégyártás legfontosabb alapanyaga.

Kakaó bab (Theobroma cacao)

A mályvavirágúak rendjének, kakaó alcsaládjának legismertebb tagja. A legkedveltebb élvezeti növények egyike. Az azték  és maja törzsek  az őrölt kakaóbabból készített italt egészséges ételként, neves alkalmakkor serkentőszerként fogyasztották. A maják, később pedig az aztékok és az inkák már négyféle kakaóitalt ismertek, ezek egyike a sokoatl.

Magját pénzként használták, sok helyen az európai invázió után is fizetőeszköz maradt. Termesztését a maják kezdték el i.e. 1500 körül. A földrajzi felfedezések korában került a középkori Európába. A 16. században rendszerint porrá őrölt kakaóporból, ánizsból, szegfűszegből és fahéjból kevert kakaómasszát szállítottak hajókon Európába, ahol csokoládé italt főztek belőle.

Dél-Amerika esőerdőiből származik, a világtermelés kétharmada mégis Afrikából érkezik. Az éves kakaó termelés 3millió tonna.

Gyümölcse, a kakaóbab fontos élelmiszeripari alapanyag: ez a kakaóvaj, a kakaópor és a csokoládé alapanyaga.

A nyers kakaóbab összetétele:

• kakaóvaj 44-46%
• fehérje 11-14%
• cellulóz 9%
• keményítő 7-11%
• csíra 2%
• természetes színezék 4%
• víz 8%
• ásványi anyag 2,6%
• teobromin 1,2-1,5%
• cukrok 1%
• koffein 0,2%.